Kérdések és válaszok a dualizmus kori Magyarországról, 1867–1918

Elkerülhető lett volna Trianon, ha nem ilyen kiegyezés születik? Szerették-e a magyarok Ferenc Józsefet? Az általános választójog jelentette-e a nemzetiségi kérdés megoldását? Igaza volt Kossuth Lajosnak a Kasszandra-levélben? Jogtalan tizenegyes miatt vertek magyar focibírót Zágrábban? A „boldog békeidők” alatt ritkább volt az öngyilkosság is? A nők valóban „másodrendű” állampolgárok voltak a dualizmus korában? Budapest már akkor is az ország legnagyobb és legfontosabb városa volt?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál tömör válaszokat a Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok a dualizmusról, 1867–1918 című kötete, amely egy immár 11 kötetes, ismeretterjesztő sorozat része. Ez felöleli szinte az egész 20. századot, és zsebkönyv formátumban, rövid szócikkekkel igyekszik eligazítani az olvasókat a vitatottabb történelmi időszakokban is. A sorozat a 2014. évi Nemzetközi Könyvfesztiválon Budai Díjat kapott az oktatást-nevelést legjobban segítő könyv kategóriájában, amiért hatékonyan segíti az oktatást legújabb kori történelmünk ingoványos területeit illetően.

A dualizmusról szóló kötet 100 kérdése és azokra adott válaszai egyszerre tárgyalják a korszak fajsúlyos alapproblémáit (a nemzetiségi konfliktusoktól, a politika működési zavarain és a társadalmi egyenlőtlenségeken át a kulturális és gazdasági fejlődés, vagy éppen az urbanizáció ellentmondásos jelenségéig), valamint olyan figyelemfelkeltő, időnként provokatív kérdéseket is felvetnek, amelyek a dualizmus korának egy-egy érdekes jelenségére, a maitól eltérő jellegzetességeire világítanak rá.

A Politikatörténeti Intézet legújabb podcast adásának vendége a kötet három szerzője: Cieger András, Egry Gábor és Klement Judittörténészek, akik között nagyon jól megoszlanak az előbb említett témakörök, és akikkel a problémafelvetésekről, aktuális vonatkozásokról, társadalmi hatásokról, a soknemzetiségű egymás mellett élésről Prosinger Lívia, Intézetünk munkatársa beszélgetett.


A beszélgetés többek között az alábbi témákkal foglalkozik:

- A kötet olyan 20. századi vagy aktuális vonatkozású kérdéseket is érint, amelyek elsőre meglepőnek tűnhetnek, de a válaszokat elolvasva vitathatatlan a létjogosultságuk. Miért volt fontosnak ezek felvállalása, a kötetbe történő beemelése?
- A szócikkek egy része nemzetiségi és vallási kérdésekkel, „kis színessekkel”, mikrotörténetekkel foglalkozik, amely témák – mint egy puzzle – egy komplex képet adnak az akkori, itt Magyarországon elképzelhetetlenül sokszínű mindennapokról. Miként segítik a korszak jobb megismerését ezek az apró szemelvények?
- Mit adott nekünk a kiegyezés? Pozitívak vagy negatívak a korszak hosszú távú, máig velünk élő hatásai?
- Mondhatjuk-e azt, hogy a dualizmus időszakában váltunk premodern társadalomból modern társadalommá, vagy csak elindultunk ezen az úton?

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS