#040 Sajó Tamás – Nagykönyvtár a hátizsákban

Sajó Tamás az elsüllyedt civilizációkat keresi, kutatja. De (többnyire) nem úgy, mint Indiana Jones, az őserdők mélyén. Hiszen ezek a civilizációk a mai napig itt vannak körülöttünk. Olykor jól láthatók, olykor csak az értők számára mutatják meg magukat.
Ha vannak, akik értenek nyelvükön, akkor Sajó Tamás közéjük tartozik: a művészettörténész, világutazó tizenöt nyelven olvas, beszél és még egy tucatnyival elboldogul. Jó katolikusként megtanulta a négy evangéliumot is kívülről – görögül.
Igaz, az államkereszténységben, államkatolicizmusban nem érzi jól magát: 2013-ban Berlinbe költözött, mert meg van győződve arról, hogy Magyarország – ismét – a katasztrófa felé rohan, és ennek végkifejletét már nem szerette volna itthon megvárni.
Csömöri birtokát egy metropolisz garzonjára cserélte, ahol persze keveset tartózkodik. Mert hogy úton van. Majdnem mindig.
Ebben az epizódban tehát Sajó Tamással beszélgetek a Wang folyó verseiről, szabadulásának történetéről, élete első tisztességes napjáról, Kínáról, Perzsiáról, Burgundiáról, Örményországról és Itáliáról, valamint arról, miért sodródik Európa ismét a sötétség felé.

Sajó Tamás 1965-ben született Budapesten, a gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte, az egyetemet az ELTE magyar, olasz, művészettörténet szakain. Ezután egy ideig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetében dolgozott, majd részben ezzel párhuzamosan a CEU középkori történeti tanszékén tanított művészettörténetet és alkalmazott informatikát.
2000-től, miután Studiolum néven megalapította saját elektronikus kiadóját, mint láncait vetette le akadémiai kötöttségeit, és ma már utazásaiból, utaztatásokból és online előadásaiból él – miközben rendszeresen fordít könyveket is különféle kiadóknak.
Műsorjegyzetek
Sajó Tamás

A Wang folyó versei című blogja
Facebook-oldala, a Studiolum
részletes poszt Sajó Tamás online elérhető előadásairól, az előadások megtekintésének módjáról
a blog utazási és túraoldala
az epizódban említett barátja és blogalapító-szerzőtársa, Antonio Pablo Bernat Vistarini

Az epizód témáihoz kapcsolódó könyvfordításai:

Cesare Ripa: Iconologia (a reneszánsz szimbólumszótár)
Gilles Kepel: Dzsihád
Umberto Eco:

A szépség története
A rútság története
A lista mámora
A legendás földek és helyek története



Megjegyzés: a továbbiakban a műsorjegyzeteket az epizódban elhangzott nagy témák köré csoportosítva adom meg. Mivel Sajó Tamás blogja sok olyan témát feldolgozott, amelyről az epizódban is beszélgetünk, számos esetben a linkek a blog releváns posztjaira mutatnak. Ezeket a linkeket dőlt betűvel szedem a későbbiekben (minden más egyéb szájtokra mutat).
Kínai költészet, kínai írás

A Wang-folyó versei kínai antológia

az antológia Antonióval közösen készített fordítása magyarul és spanyolul
Wang Wei: pár mondat Wang Weiről és egy vers tőle, amely az epizódban is elhangzik). A vers kapcsán említett Lábass Endre írás (Levél az utánam itt lakóhoz a Vándorparadicsom című kötetben a MEK honlapján elolvasható (29. o.). Emitt pedig a szócikk Wang Weiről a Wikipedián.
Ebben a posztban pedig a másik idézett kínai vers elemzése van (a szívben lévő őszről), bemutatva, hogy mennyire hajlamos félrefordítani ezeket a verseket Benedek Marcelltől Kosztolányin át Szabó Lőrincig „az egész szecessziós gyökerű magyar kínai versfordítói hagyomány”.
Pei Di (angolul)
Pilar Gonzales (költő és sinológus, műfordító)


Csin (Si Huang-ti), az első kínai császár, Kína egyesítője (róla és Kína egyesítéséről bőséggel volt szó a Salát Gergellyel készült epizódban)

az egységesítés problémájáról szóló De Gaulle-idézet így hangzik:

„Hogyan lehetséges egy olyan országot kormányozni, ahol 246-féle sajt létezik?”

(azaz rosszul emlékeztem, nem négyszáz feletti számról van szó).
Ez pedig egy meglepő kutatás arról, hogy a többféle sajttal rendelkező országok valóban instabilabbak.


a Suo-ven csie-ce, az első kínai (írásjegy)szótár
Kosztolányi Dezső kínai versfordításai
Benedek Marcell
a Tang-dinasztia
a Song-dinasztia (Song-kor)

Kína bezárkózása, az izoláció és globalizáció kettőssége a történelemben

a Tao te King Wöres Sándor fordításában, benne a beszélgetésben idézett 80. vers arról, hogy boldogok, akik nem utazgatnak
Lao-Ce
Gavin Menzies 1421 – Amikor Kína felfedezte a világot című könyve Zheng He (Cseng Ho) admirálisról és a felfedezések korának kínai flottájáról, amelyet végül a változásoktól tartó kínai földbirtokos elit elpusztított.
Konsztantinosz Kaváfisz görög költő Ithaka című verse, benne a „sose-látott kikötők” édes illatai

Evangéliumok, keleti kereszténység

Vulgata bibliafordítás
az epizódban taglalt Szentírás-hely János evnagéliumából („Simon, János fia, jobban szeretsz engem, mint ezek?” „Igen, Uram – felelte –, tudod, hogy szeretlek.”)
Néhány érdekes klasszikafilológiai poszt a blogról:

Isten négy betűje
Bocs
Cédulátska



Örmény keresztények

Örmény kolostorok Iránban
Az örmény Irán: Új Julfa (az iszfaháni örmény negyed)
A Kaukázusról szóló posztok gyűjteménye, amelyben sok az örmény témájú írás, a blogon itt található.

(As)szír keresztények

Délkelet-Anatólia, percről percre. A hosszú és alapos posztból kiderül, hogy


„A keresztény szírek[…] nem azonosak azokkal a szírekkel, akikről a hírekből mint iszlám bevándorlókról hallunk. Az utóbbiak az 1920-ban az Oszmán Birodalom arab tartományaiból francia védnökséggel létrehozott, és az antik Syria provincia után Szíriának elnevezett ország polgárai. Nyelvüket és identitásukat tekintve túlnyomórészt arabok, csupán állampolgárságuk után nevezik őket szíriaiaknak.”

Keresztények Etiópiában

Etiópia percről-percre (keresztény kolostorok Etiópiában)
Sába királynője az etióp hagyományban

A reneszánsz (Itáliában)

Szerb Antal: Utas és holdvilág
Az Utas és holdvilág túra Sajó Tamás blogján

Líra könyvajánló
A podcastepizód után elhangzó könyvajánlóban ezúttal Szerb Antal – a Magvető gondozásában pár hete csonkítatlan, teljes kiadásban megjelent – A világirodalom története című munkáját ajánlom.
„Elsüllyedt” civilizációk és határvidékek

gleichschaltolás: több helyen is előfordul a szó az epizódban, a magyar ige a német Gleichschaltung-ból jön, amely a nácik erőszakos (ideológiai, kulturális) egységesítési törekvéseit takarta (pl. a médiában). A szó tágabb értelemben az agresszív uniformizálást, a totális állami kontroll megvalósítását jelenti a társadalom minden színterén.
a pesti Csikágó
Lemberg/Lvov
a Napkirály, azaz XIV. Lajos francia király
Breslau/Wrocław
Gascogne (poszt a katalán-francia határvidék nyelvi sokszínűségéről)

Burgundia

Burgundia
Merész Károly burgundi herceg
Berry herceg hórás könyve
Jan van Eyck
Sajó Tamás online előadása Jan Van Eyck genti oltáráról, amely a burgund történelmi helyzet részletes bemutatásával kezdődik
I. Miksa

Azeri-örmény konfliktus

2020-as hegyi-karabahi háború (az azeri légidrón-háborúról és fölényről szól a Stósz hírlevél egyik korábbi bejegyzése)
A karabahi helyzetről szól Sajó Tamásnak ez a hosszú, elemző videója.
Susa, a csodák városa Sajó Tamás beszámolójában (benne a karabahi azeri-örmény konfliktus véres története), amely akkor még örmény ellenőrzés alatt állt – a háborút követően azeri fennhatóság alá került.
Kurban Said: Ali és Nino című regénye; igazából az, hogy kit takar a Kurban Said írói álnév, máig vitatott. Nagy valószínűséggel Yusif Vazir Chamanzaminli azeri írót és politikust. Sajó Tamás azonban blogján ismerteti Essad Bey, a titokzatos „azeri herceg” történetét, akit egyesek a regény szerzőjének tartanak.
Julfa elpusztított örmény temetője Nahicsevánban
Ecsmiadzin (örmény vallási központ)

Erős emberek a két háború közt és újra

Mark Mazower: Dark Continent (A brit történész könyve az epizódban „Dark Europe” címmel említődik, valójában a cím tehát Dark Continent.)
Kerényi Károly
Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő / Mózes, a törvényalkotó
a „szuverén” az epizódban használt értelemben a náci jogfilozófus, Carl Schmitt szóhasználatát idézi, aki a rendkívüli jogkörökkel felruházott vezetőt értette alatta („szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”.)

Irán és Perzsia

a perzsa nyelv, mint a kelet franciája
zoroasztrizmus

Említett iráni rendezők, filmek

Abbász Kiarostami
Dzsaafar Panáhi (Jafar Panahi)

Pályán kívül (Offside)
A fehér léggömb



Kivonatos tartalom időkóddal
[00:05:04]
A Wang-folyó versei blog. Miképpen kapcsolódik létrehozása egy reneszánsz szimbólumszótárhoz?
[00:08:55]
A VIII. századi kínai irodalom klasszikus szövege, Wang Wei és Pei Di költői párbeszéde.
[00:12:39]
Sajó Tamás nyelvtudása, a kínai nyelv megtanulásának története, a képek iránti érdeklődés szerepe ebben.
[00:18:30]
A kínai versek fordításának nehézségei az írásjelekben megbújó képi játékok miatt. Sajó Tamás egyik versfordítása, mint példa erre.
[00:21:38]
Miért voltak betiltott írásjelek Kínában? Az országegyesítés és az első kínai szótár.
[00:23:36]
Miért tanulta meg a négy evangéliumot Sajó Tamás kívülről, görögül? Egy példa arra, ahol az eredeti szöveg többet mond a latin és magyar fordításnál. Sajó Tamás katolicizmusa, és az „államkatolicizmussal” szembeni ellenérzései.
[00:31:42]
Hogyan tanul nyelveket Sajó Tamás? A beszélt kínai nyelv elsajáításának története.
[00:34:02]
Utazások, útleírások és az „elsüllyedt civilizációk” felkutatása, mint ezeknek az utazásoknak a célja. Mikrokultúrák Kelet- és Nyugat-Európában, ezek eltűnése és eltüntetése, „gleichschaltolása”, lehetséges egymás mellett élése.
[00:40:35]
Az autenticitás mint fontos szempont Sajó Tamás úticéljainak megválasztásánál.
[00:42:26]
Az elfelejtett és fogyatkozó keleti keresztények – Európa gyarmatosítás előtti kulturális gyökerei.
[00:46:36]
A 2020-as azeri-örmény háború. A Hegyi Karabahért vívott konfliktus régi időkbe nyúló története. Azeri pusztítás Nahicsevánban.
[00:51:59]
Sajó Tamás, az egyszemélyes utazási iroda. Az utak szervezésének története.
[00:53:26]
Sajó Tamás függetlenedése a „rabszolgatartó” akadémiai világtól,„szabadulástörténete”.
[00:58:05]
Sajó Tamás Berlinbe költözése. 2013-as rossz előérzete arról, hogy Magyarországon igen rossz irányba mennek a dolgok. Az előérzet valóssággá válása: Magyarország végjáték előtt? Csömöri birtokának lecserélése egy berlini garzonlakásra.
[01:05:15]
Hogyan utazott Sajó Tamás karantén idején? Határátkelés a kertek alatt, turistautakon.
[01:08:35]
A Tao Te king 80. verse: miért tanácsolja, hogy ne utazzunk? Hogyan értelmezi ezt a kínai bölcsességet a folyton úton lévő Sajó Tamás?
[01:10:16]
Zeng Ho admirális flottája és felfedezőútja a XV. században. A kínai flotta elpusztítása a felfedezésektől tartó kínai földbirtokos elit által. Az izolációra és a megismerésre vágyók, e kettőség hatása a világtörténelem során.
[01:15:48]
Egy rövi életű, de nagy hatású ország: Burgundia története.
[01:18:54]
Az itáliai reneszánsz és a bizánci örökség, amiből a reneszánsz táplálkozott. Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye és Sajó Tamás eköré szervezett olaszországi útjai.
[01:22:13]
Az 1920-as, 30-as évek Európája: szellemi irányzatok kiteljesedése és lezárulása. Az „erős emberek” iránti igény fokozódása, a demokráciától való elfordulás a harmincas években. A folyamat megismétlődése manapság.
[01:26:15]
A középkori invesztitúraharcok, mint az európai világi állam és demokráciák egyik fontos (elő)állomása, amelyről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A hiányzó európai fogalmi készlet Keleten.
[01:29:38]
Irán, a világi állam és az iszlám forradalom. Síiták és szunniták, az iszlám kettészakadásának története, a kalifa, a kalifátusért folyó küzdelem.
[01:34:19]
Az iszlám és Perzsia. Az ajatollahok learabozása, a perzsa idegenkedés a fundamentalista iszlámtól. Perzsia lerohanása a kora középkorban az arabok által, a zoroasztrizmus megsemmisítése. A perzsa, mint Ázsia franciája, közvetítőnyelve.
[01:39:14]
Az iszlám világ fáziskésése az európaihoz képest. A világi államok mesterséges volta és a velük szemben fellépő második generáció. A Muszlim Testvériség Egyiptomban.
[01:42:17]
Sajó Tamás és a perzsa nyelv elsajátításának története – letöltött filmek révén.
[01:46:02]
Az elsajátítandó nyelv, ami most van soron: a grúz. A grúz írás rövid története.
[01:47:54]
Nyelvek, amiket szeretett volna megtanulni Sajó Tamás, de végül nem tanult meg. Testvére és a héber nyelv „tilalma”. Egy sábeszgoj orgonista a budapesti zsinagógában.
[01:50:50]
Sajó Tamás gyerekkora: 15-en 60 négyzetméteren. Az Országházból származó nagy diófaasztal. A szerető családi környezet titka.
[01:53:55]
Sajó Tamás függetlenségének „lábai”, az utazásszervezés és a fizetős előadások. Az egyszemélyes utazási iroda és az orosz bloggerek.
[01:56:41]
A fizetős előadások „láb” felépülése a járvány alatt.
[01:59:49]
Sajó Tamás napirendje: hogyan fér bele ennyi minden 24 órába? Be tud-e valamit emelni azokból az ősi kultúrákból életrendjébe, amelyeket kutat?
[02:03:17]
Az internet és az értelmiségi: forradalmi változások és lehetőségek az államtól való függetlenségre.