#037 Jordán Ferenc – A vadon szava és a beszorított Balaton

Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk.Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működik a természet evolúciós tartalékaként a vadon? És miért óriási probléma az, ha egy túl sikeressé vált faj – az ember – megsemmisíti ezt a boszorkánykonyhát?Lesz szó eltűnő vadonokról és kihaló fajokról, a csavarhúzóval hadonászó majmok bolygójáról, valamint a Balaton körbebetonozásáról is. Hiszen Jordán Ferenc 2020 végéig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet vezette, ám ekkor igazgatói posztjáról távozni kényszerült. Amely önmagában is tanulságos történet arról, merre halad a természetvédelem ügye ma Magyarországon.Az 1973-ban született Jordán Ferenc olyan biológusként jellemzi magát, akit vonzanak a több tudományterületet átfogó, azaz multidiszciplináris témák, és aki folyton új ötletek, gondolatok után kutat. Legfőképpen a különféle biológai hálózatok érdeklik, mint például a táplálékláncok, tájszerkezeti hálózatok vagy éppen az állatok közösségi hálói – olykor az embereké.Jordán Ferenc az MTA doktora, szakterülete az elméleti ökológia, tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben Akadémiai Díjjal ismerte el.MűsorjegyzetekJordán Ferencweblapjaadatlapja az Országos Doktori Tanács oldalánkönyve, az Ördögi jóslatokemlített, társszerzőkkel írt cikke a Psychology Today-bena Branco Weiss ösztöndíjvele készült, hivatkozott, korábbi interjúk a Válasz Online-on:Amit játszunk, orosz rulett„Álljunk bosszút a rohadékon!”„Balkáni mutyimocsár”IntézményekBalatoni Limnológiai KutatóintézetEötvös Lóránd Kutatási Hálózat (elnök: Maróth Miklós)Ökológiai KutatóközpontA műsorban említett további könyvek, filmekDavid Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020)Gerald Durrell: Az amatőr természetbúvár (1982)Paul R. Ehrlich: The Population Bomb (1968)Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás (2014)Az epizód végén elhangzó, szponzorált blokkban ajánlott könyvekJessikka Aro: Putyin trolljai – Igaz történetek az orosz infoháború frontvonalábólFederico Fellini: Akarsz velem álmodni? – Jelenetek, hangjátékokAz epizódban említett természetfilmesek, etológusok, ökológusok, kutatókJoy AdamsonDavid AttenboroughDaniel BlumsteinCsányi VilmosGerald DurrellPaul R. EhrlichJane GoodallVida GáborFogalmak, események, folyamatokbiodiverzitásbozóthúsa dodó madár és kihalásaa Golf-áramlat legyengülésepillangó-hatásaz etiópiai éhezők megsegítésére szervezett 1985-ös, Live Aid szuperkoncertkézzel beporzott virágok Kínábana műanyagszemét-krízisNatura 2000 területekRámszari egyezménytömegkihalás és háttérkihalás: A kihalások története (Jordán Ferenc korábbi cikke a kilencvenes évekből)a vadon eltűnése: friss cikk, friss adatok arról, hogy még nagyobb a baj, mint eddig hittékvirágporzó drónok Japánban és Kínábanwet marketzoonózisA hálózatkutatás fejlődése kapcsán említett nevekBarabási Albert-László (a vele készült podcastepizód)Csermely PéterSteven StrogatzDuncan J. Watts (a Watts–Strogatz modellről bővebben)Kivonatos tartalom időkóddal[00:05:29]David Attenborough Egy élet a bolygónkon című filmje. Valóban akkor a baj, mint ahogy a film állítja?[00:10:04]Miért hálózat a Golf-áramlat? Hogyan értelmezhető az a kifejezés, hogy „a Föld nagy hálózatai”? Biológia, ökológia és a hálózatos gondolkodás.[00:14:35]Az emberiség, mint túl sikeres faj. A járványok, mint amelyek „kordában tarhatja” az ilyen sikereket.[00:15:49]Jordán Ferenc, aki „pár perccel” a kitörése előtt megjósolta a koronavírus-járványt, miközben semmi újat nem mondott. Miért következménye egy ilyen világjárvány annak, hogy megbontottuk a természet rendjét? Zoonózis, elszegényedés és túlnépesedés.[00:20:13]Miért gond a vadonok területének csökkenése, eltűnése? Miért fontos, hogy legyen vadon? A biodiverzitás fontossága.[00:26:41]A félrement természetvédelem, ahol az adminisztráció és a kommunikáció dominál a folyamatok megismerése helyett. A kulcsfajok azonosítása a szerethetők védése helyett. Erdei rendszermodellek és -kísérletek: mit történik, ha kiveszünk egy-egy fajt egy adott területről?[00:34:52]Nem lehetséges, hogy a technológia megoldja majd az eltűnő fajok problémáját? (Pl. növényeket beporzó minidrónok ötlete.) A technokraták és az ökológusokhasznos párbeszéde.[00:37:03]Elizabeth Kolbert A hatodik kihalás című könyve. Az ember okozta kihalási hullám mérete az előzőekhez képest. A tömeges és háttérkihalás közti különbség.[00:39:37]A vadon, mint evolúciós tartalék, ahol új megoldásokkal állhat elő a természet kataklizmák esetén.[00:41:59]Nem lehet, hogy túlzók az ökológusok állításai, riogatásai? Paul R. Ehrlich jóslatai a tömeges éhínségről. Túlnépesedés és élelmezés. A vele írt közös cikk története.[00:48:18]Mi történik, amikor ökológusok, biológusok és nemzetbiztosnági szakemberek beszélgetnek egymással hat napon át? Mit tudnak tanítani egymásnak?[00:52:32]A Psychology Today-ban írt cikk témája, tartalma: a pandémia egymással is kölcsönhatásban álló kiváltó okai. A népesség csökkentésének fontossága. A gazdaság „lokalizálásának” fontossága. Ehhez szükséges: életmódváltás „alulról”, korlátozó intézkedések „felülről”.[01:02:42]A „népesedésbomba” hatástalanításának problémái. A pandémia által mutatott megoldások. Az adaptáció lehetősége és szükségessége.[01:07:39]Nem irreális elvárás-e az emberrel szemben az élethosszig tartó tanulás? Adaptáció? Nem lehet, hogy ez túl sok? Eltérő stratégiák a társadalmon belül, illetve mit mondanak ezek egy adott országról? A mobilitás fontossága és a bezárkózó Magyarország. Ennek lehetséges történelmi és politikai okai. Közvetlen tapasztalatok a világot látni nem akaró fiatal kutatókról. Ennek igen káros hatásai.[01:13:43]A Branco Weiss-ösztöndíj, és meghatározó hatása Jordán Ferenc életére. Az ott elnyert stipendium témája: hálózatok alakulása iskolai osztályközösségekben.[01:21:39]Jordán Ferenc érdeklődése a hálózatkutatás iránt. A hálózatok tudományának robbanásszerű fejlődése a 90-es évek végén.[01:24:10]A klikkesedés, a nagy csoportok kisebbekre bomlása mint a járványok elleni védekezés stratégiája az állatvilágban. Az állati csoportok vészhelytere reagáló hálózatai.[01:29:22]Jordán Ferenc hazatérése és igazgatói megbízatása a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet élén. Fiatalítás, nemzetközi pályázatok: a a tihanyi intézet modernizációjának programja. Majd ennek elbukása.[01:32:16]Mivel foglalkozik a limnológiai kutatóintézet? A Balaton kutatásának és kezelésének összetettsége: az intézet lehetséges integráló szerepe. Törzsi háborúk. A hosszú távú koncepciók hiánya. A tó „körbebetonozása”.[01:37:38]A Balaton zajterhelése. További problémái. Megfogalmazhat-e egy kutatóintézet ajánlásokat, szabályokat ilyen összetett ügyekben? At intézet presztízse és ennek összefüggése azzal, mennyire folyik nemzetközileg is látható kutatás berkeiben (nemzetközi együttműködésben). Visszajelzés „föntről” hogy erre nincs szükség.[01:43:44]A Balaton körüli gondok. Natura 2000-es területek védelme, a Rámszari-egyezmény védelme alá tartozó vizes élőhelyek. A Fertő-tó körüli védett területek „bedarálása”.[01:45:12]Miért lenne jó, ha külföldiek is kutatnák a Balatont az intézetben? Az Old Boy Network triumfálása. A nemzetközi pályázatok megakasztása, a „gyarmati” és a „nemzeti” tudomány értelmetlen fogalmai. Az „ittmaradók” és a „távozók” közötti mesterséges különbségtétel. A külföldi tapasztalatszerzés fontossága, de ennek egyre inkább megbélyegzése. A „nemzeti” finanszírozás olykor káros hatásai.[02:01:09]Jordán Ferenc nem bánta-e meg, hogy hazajött, és elvállalta ezt a feladatot?[02:02:22]A tudós, aki megjósolta a járványt, és aztán ő is elkapta a betegséget: Jordán Ferenc és a koronavírus.[02:05:11]Jordán Ferenc Balaton-felvidéki gyerekkora, korai természettudományos érdeklődése és ismeretterjesztő hősei: David Attenborough, Gerald Durrell, Jane Goodall, Joy Adamson, és itthon Csányi Vilmos, Vida Gábor.