#035 Barabási Albert-László – A siker törvényei és a rejtett mintázatok

Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is.
Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról.
Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is.És egy olyan projekt, amely az ételeinkben lévő molekulák feltérképezésével, a hálózatkutatás eszközeivel azt vizsgálja, mi lehet ezek legegészségesebb kombinációja, vagyis hogy miképpen újíthatnánk meg étrendünket a tudomány segítségével.

Az 1967-ben Erdélyben született Barabási Albert-László egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd szülőföldjét az ottani magyarságot ért üldöztetés miatt elhagyva az ELTE Természettudományi Karán diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát már a Bostoni Egyetemen szerezte meg. Munkássága nagyban segített megérteni a különféle komplex hálózatok mögött húzódó rejtett törvényszerűségeket, legyen szó a természet alkotta hálózatokról vagy az emberi társadalom bonyolult rendszereiről, avagy mesterséges hálózatokról.
Barabási Albert-László többnyire Bostonban él, hiszen a városban működő Northeastern University professzora és a Harvard egyetem orvostudományi karának (Harvard Medical School) munkatársa. Ám sok időt tölt Budapesten is, ahol szintén tudományos projekteken dolgozik. Itt rögzítettem vele ezt az epizódot én is, és ha a hangom esetleg néha olyan, mintha egy vödörből szólna, az azért van, mert a beszélgetés járvány idején készült, így megegyezésünk szerint – a megfelelő védőtávolságot betartva – az interjú során maszkot viseltem.
Műsorjegyzetek
Barabási Albert-László

a Wikipédián;
laboratóriuma a Barabási Lab;
a laboratórium anyaintézete, a Northeastern University-n működő Network Science Institute;

A Barabási Lab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban.
Az epizódban említett könyvei
(az angol nyelvű eredeti megjelenésének évével)

Behálózva – A hálózatok új tudománya (2002)
Villanások – A jövő kiszámítható (2010)
A hálózatok tudománya (2016)
A képlet – A siker egyetemes törvényei (2018)
A tudomány tudománya (Társszerző: Dashun Wang, 2021)

A Barabási Lab vagy anyaintézetének említett kutatásai, projektjei

cikk a rosszindulat (hálózati) terjedéséről szóló kutatásról;
cikk az elhízás (hálózati) terjedéséről szóló kutatásról;
a kajaháló (ízháló) projektje a Barabási Lab-ben;
cikk a Foodmine projektről a Nature-ben;
a Nature 150 éves születésnapjára készült látványos, interaktív adatvizualizáció a tudományos hivatkozások kapcsolatrendszeréről és a Barabási Albert-László társszerzőségével a munkáról írt cikk a Nature-ben;

A hálózatkutatással összefüggésben említett tudósok, kutatók

Bollobás Béla (matematikus)
Nicholas Christakis (szociológus, fizikus)

új könyve, az Apollo’s Arrow a koronavírus maradandó társadalmi hatásait elemzi;


Erdős Pál (matematikus)
Lovász László (matematikus)
Rényi Alfréd (matematikus)
Ruppert Péter

a politikai kampányok kapcsán említett tanácsadó cége a Maven7;


Cass Sunstein (jogászprofesszor, Barack Obama piacok szabályozásért felelős „cárja”)

könyve a visszhangkamrák (echo chambers) jelenségéről és társadalmi hatásairól;
egy 2017-es interjúja ebben a témában


Onur Varol

tudományos publikációja az internetes botok azonosíthatóságáról;


Alessandro Vespignani (az oldalon a járvány-előrejelzéssel kapcsolatos cikkek linkjei is megtalálhatóak);

Egyéb említett könyvek, teóriák

Josef Albers színelmélete
Goethe színelmélete
Isaac Asimov: Alapítvány
Cixin Liu: A ​háromtest-probléma
Matthew B. Crawford: Shop Class as Soul Craft – An Inquiry into the Value of Work

Említett fogalmak, jelenségek, szolgáltatások

visszhangkamrák (és ismeretbuborékok): az Aeon cikkének magyar fordítása (az eredeti itt található) Sunstein fent már linkelt művére is hivatkozik, és jó eligazítást nyújt a fogalmakat illetően;
Pizzagate: a 444 cikke jó áttekintést nyújt az eredeti konteóról magyarul, az Index 2020-as anyaga pedig arra mutat rá, hogyan „fejlődik” és alakul egy ilyen összeesküvés-elmélet és mutálódik kiirthatatlanul az online térben;
Barack Obama 2008-as kampány: mint az első, az internetet már profin használó elnökválasztási kampány az USA-ban a Wired cikkében;
Howard Dean 2004-es elnökaspiránsi kampányának elemzése a Politicón (mint „Minden webkampányok atyja”)
zöld forradalom a mezőgazdaságban a 60-as években;
ultrafeldolgozott élelmiszer: magyar ismertetés a fogalomról és a Popular Science cikke a technológia katonai eredetéről;
Edward Snowden és az NSA megfigyelési ügy;
A Mol Limo és (2021 év elején) szünetelő Bubi szolgáltatása;

Az epizódban említett képzőművészek

Csontváry Kosztka Tivadar
Ferencz Ernő
Vincent van Gogh
Jeff Koons
Raffaello Sanzio
Leonardo da Vinci

Erdélyi földrajzi helyek

Balánbánya
Csíkszereda
Gyergyó
Kézdivásárhely

Kivonatos tartalom időkóddal
[00:05:56]
Hogyan jósolható meg hálózatkutatói módszerekkel egy olyan járvány terjedése, mint a korononavírus-pandémia? Az emberi társadalom, mint hálózat modellezése egy járvány szempontjából.
[00:11:56]
Megfogadta-e a bostoni hálózatkutató intézet tanácsait a Fehér Ház? Látták-e a hálózatkutatók előre Donald Trump meglepő győzelmét? A hálók szerepe az amerikai politikában, Howard Dean kampányának úttörő szerepe ebben.
[00:17:13]
Álhírek (fake news), „visszhangkamrák”, botok és alternatív valóság a közösségi médiában.
[00:21:48]
Az internet és a politikai szélen (fringe) elhelyezkedő mozgalmak megerősödése. Hálózati jelenség-e? A rosszindulat vagy más viselkedési formák járványszerű terjedése a hálózatokon. Terjedhet-e járványszerűen az elhízás? Vagy a dohányzás elhagyása?
[00:25:41]
Az emberi mozgás jósolhatósága. Hogyan lehet 93 százalékos valószínűséggel megmondani valakiről, hogy holnap egy adott időpontban mit fog csinálni?
[00:31:37]
Mennyire kiszámítható Barabási Albert-László napirendje? Hogyan szervezi napjait? Az autótól független élet, a járműmegosztás és ennek szerepe a kutató mindennapjaiban.
[00:34:41]
A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban. A vizualizáció és a vizuális gondolkodás fontossága a hálózatkutatásban. Műalkotás-e ez a hálózati vizualizáció? Ennek eszköztára, kialakítása.
[00:42:09]
A 2011-es „kajaháló” (ízháló): miért ízlenek bizonyos összetevők az ételekben együtt? Egy konkrét adatvizualizáció története.
[00:46:23]
A Barabasi Lab Foodmine projektje: az ételben lévő nutricionális „sötét anyag” vizsgálata. Ennek szerepe az egészséges „csoda”-étrend megtalálásában. Az ultrafeldolgozott élelmiszer kártékonysága és története. Élelmezés a Zöld forradalom tömegtermelési láza után. Magyarország lehetőségei ebben.
[00:58:47]
Barabási Albert-László és kutatásainak története: Székelyföldtől Bostonig. Út a nagypapa műhelyétől a Barabási Labig. A művészet kiemelt szerepe Barabási Albert-László életében. A manuális tevékenység, munka szerepe az innovációban. Goethe és Albers színelmélete.
[01:08:05]
Agyi implantátumok az emberi érzékelés, képességek kiterjesztésére. Miért szeretne Barabási Albert-László ilyen eszközöket beépíteni az agyába? A kutató science-fiction iránti rajongása, ennek szerepe elméleteinek kialakításában.
[01:12:15]
Pályaválasztásának története: szobrászat helyett fizika. Távozás Erdélyből a Ceaușescu-diktatúra magyarellenes retorziói miatt. Továbbtanulás Budapesten, majd Bostonban.
[01:14:37]
Munka az IBM-nél, hálózatelméletének születése, New-York-i inspirációja, gyökerei, Erdős Pál és Rényi Alfréd hálózatelmélete. Közös munka jelenleg Lovász Lászlóval. A véletlen és a tervezettség a hálózatokban.
[01:22:51]
A tudomány tudománya: a tudományt nem a zsenik viszik előre, hanem a lehetőség, az eszköztár: bizonyos problémákra meg kell érjen az idő. Munka a Barabási Lab-ben: olyan ötletek keresése, amelyek megértek a „kvantifikálásra”, de még a közösség nem foglalkozik velük.
[01:31:52]
A magyar képzőművész-háló és toplista a Ludwig Múzeumban. A siker anatómiája a művészvilágban.
[01:40:30]
A meg nem értett művészek (Van Goghok) mítosza és elenyésző száma a művészettörténetben.
[01:46:13]
Hol érzi magát otthon barabási Albert-László? Jövőbeni tervei, az ötleteit megvalósító cégei.