#029 Ablonczy Balázs – Trianon, a kelet felé forduló Magyarország és a velünk élő turanizmus

Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is?No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája?Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről.(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története.A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is.2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője.Linkek a műsorban elhangzó témákhozAblonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján.Az epizódban említett, taglalt könyvei:Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921 (2020)Keletre, magyar! – A magyar turanizmus története (2016)Trianon legendák (2010)A turanizmus történeteWikipédia-szócikk rólaAblonczy Balázs ismeretterjesztő cikke a RubikonbanCikk a Nyelv és Tudományban Zempléni Árpádról, a turanizmus „feltalálójáról”, benne idézetek a Turáni dalokbólA Turáni TársaságA Turán folyóirat egyik 1936-os száma, a 41. oldalon Bán Aladár Turáni himnusza (a finnugor kongresszus alkalmából közölt szövegváltozat Uráli himnusz néven fut, a lábjegyzet adja meg az eredeti címet és a módosult első sort)A turanizmus kapcsán említett művekAdy Endre: Menjünk vissza Ázsiába!Bencsi(k) Zoltán Koppány-e vagy István? című könyve, és a Turáni Egyistenhívők TáboraIstván, a király (rockopera)Innin ls Dumuzi oratóriumStumpf András: Szörényi (könyv)13 óra: Bengázi titkos katonái (amerikai akciófilm)Korrekció: Az epizód egy korábbi változatában volt három mondat, amelyben figyelmetlenségből Petőfire hivatkoztunk egy Arany-idézetnél. Javítva.Trianon kapcsán említett művekHatos Pál: Az elátkozott köztársaság; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvashatóRévész Tamás: Nem akartak több katonát látni; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvashatóKorábbi epizódok történelem témábanHa érdekel a történelem, figyelmedbe ajánlom a podcaston ezeket a korábbi epizódokat is:025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack023 Sudár Balázs – A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink, akik nagyon tudtak valamit015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzbenAz epizódban említett történelmi eseményekA francia nyelv elsődlegességét és kizárólagosságát megalapozó Villers-cotterêts-i rendelet (1539)Breszt-litovszki béke (1918)Bukaresti béke (1918)Spai egyezmény (1918)A Szent István csatahajó elsüllyesztése és ennek filmfelvétele (1918)A Michael-hadművelet (1918)Spanyolnátha (1918–1919)Török függetlenségi háború (1919–1923)Finn téli háborúA Finnországba küldött magyar légió története„Trianon-legendák” és cáfolatukA Mackensen-legenda2020-ban mindent visszakapunk?Bár Orbán Viktor és Semjén Zsolt beszédében is szerepelt, miszerint Apponyi védőbeszédében azt mondta volna, hogy „Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját”, Apponyi ilyet nem mondott az említett beszédben. Hogy mit mondott valójában, az egyebek mellett ebben a Rubicon-cikkben is elolvashatóA Trianon 100 kutatócsoporthonlapjaaz epizódban említett közvélemény-kutatásaLendület programA Romsics-afférVezető magyar történészek kiállása (köztük Ablonczy Balázs) kiállása Romsics Ignác mellett, miután Szakács Árpád kultúrharcos megtámadta őt a kormányszócső Magyar NemzetbenUngváry Krisztián első és második válaszcikkeAz ügy háttere és az összeesküvésről szóló állítások cáfolata a Válasz Online cikkébenEgyéb, az epizódban előkerült történések, fogalmak, előzményekA herderi jóslatKossuth Lajos levelezése „Napsugárral”, 63 évvel fiatalabb szerelmévelIntézmények, szervezetek, helyszínekPárizsi Magyar IntézetKurultajEncián TuristákMezőgazdasági MúzeumA Lillafüredi palotaszálló és történeteAz epizódban említett nevekOrientalisták, nyelvészek és más tudósokBán Aladár (irodalomtörténész)Bendefy László (geodéta)Bobula Ida (történész)Cholnoky Jenő (földrajztudós)Diószegi Vilmos (néprajzkutató)Goldzieher Ignác (orientalista)Gyurgyák János (történész)Hekler Antal (művészettörténész)Kósa László (néprajzkutató)Lükő Gábor (néprajzkutató)Kont Ignác (irodalomtörténész)Mándoki Kongur István (nyelvész)Max Müller (nyelvész)Németh Gyula (nyelvész)Nopcsa Ferenc (paleontológus)Richly Gábor (történész)Romsics Ignác (történész)Riedl Frigyes (irodalomtudós)Stein Aurél (orientalista)Ungváry Krisztián (történész)Vámbéry Ármin (orientalista)Varga Zsigmond (teológus)Vikár Béla (etnográfus)Virányi Elemér (nyelvész)Politikusok, jogászokBalkányi KálmánBerinkey DénesAdolf HitlerHóman BálintKárolyi MihályKlebelsberg KunoPaikert AlajosSzálasi FerencTeleki PálThallóczy LajosTisza IstvánTisza KálmánZsedényi BélaKöltők, írók, művészek, építészek, újságírókAdy EndreBadal JánosKismarty-Lechner JenőLőcsey GabriellaKomjáthy JenőKós KárolyMedgyaszay IstvánRácz IstvánSzakács ÁrpádSzörényi LeventeSzörényi Gyula (ebben a könyvben esik róla szó)Tolnai LajosToroczkai Wigand EdeZempléni ÁrpádMűsorjegyzetek időkóddal[00:06:53]Mi a turanizmus? Mit takar, honnan jött a szó, és ki volt a turanizmus atyjaként tisztelt Zempléni Árpád? Mik azok a turáni népek? Max Müller nyelvész elmélete.[00:12:03]Magyar imperializmus és turanizmus. Küldetés a Balkánon, a Közel- és Távol-Keleten. Tőkések, politikusok és tudósok a Turáni Társaságban. Trianon mint törés: a frusztráció ideológiája.[00:14:02]A turán szó eredete a perzsa mitológiában. A turáni átok.[00:16:52]Paikert Alajos, a Turáni Társaság egyik alapítója és ügyvezető igazgatója és a líbiai magyar alkirályság ötlete. Hagyatéka a Vajdahunyad várában. Mint hiányzó láncszem a sumér-magyar néprokonítás történetében.[00:23:59]A Turáni Társaság befolyása: miniszterelnökök és miniszterek soraiban, hatása a magyar politikára.[00:26:17]A magyar imperializmus korabeli céljai és realitása a századfordulón. Magyar ösztöndíjprogram, a Monarchia szerepe az albán „nemzetépítésben”.[00:29:20]Korabeli „fenegyerekek” a turanisták között. Nopcsa Ferenc és Thallóczy Lajos. A konstantinápolyi magyar intézet és híres ösztöndíjasa, Kós Károly. A turanizmus, mint az ősi és eredeti keresése.[00:32:52]A magyar keletkutatás és a Turáni Társaság kapcsolata. Vámbéry Ármin, mint tiszteletbeli elnök. Goldziher Ignác, Kégl Sándor. Foyltonosságok magyar keletkutatásban napjainkig.[00:36:48]A turáni mozgalom és a baljós előérzetek: az egyedül vagyunk alapélménye, a nemzethalál képzete és a „herderi jóslat”. A magyarok elleni árja és a szláv „összeesküvés” képzete. Zempléni Árpád próféciája Trianon előtt. A magyarság „PR-problémája”, gyülekező viharfelhők. A fele részben nemzetiségek által lakott ország.[00:42:21]1918 tavasza, amikor majdnem mindenki azt hitte, hogy az Osztárk-Magyar monarchia megnyerte a háborút. A hirtelen zuhanás 1918 nyarától és a birodalom gyors felbomlása, a Szent István csatahajó elsüllyesztése. Összeomlás a nyugati hadszíntéren: osztrák-magyar alakulatok Verdunnél. Szálasi Ferenc a nyugati hadszíntéren.[00:46:40]Zempléni Árpád budapesti temetése 1919-ben. Román, csehszlovák és szerb megszállás. Magyarország megszűnésének felrémlő lehetősége.[00:48:30]Spanyolnátha, fosztogatás és menekültáradat: mindennapok Magyarországon az összeomlás után. Az első menekültek a vasutasok.[00:54:46]A Monarchia feldarabolásának elhatározása az Antant részéről. Félelem a majdnem megvalósuló német hegemóniától. Lett volna lehetősége Magyarországnak kedvezőbb békefeltételekre?[01:01:17]Miért sikerült a törököknek a területvédelem, és miért nem sikerülhetett a magyaroknak?[01:02:42]Nyugatellenesség a turanista mozgalomban Trianon után. A reformkor óta tartó modernizációs elképzelés csődje.[01:06:26]Van olyan, hogy nemzetkarakterológia? Miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól a magyarok és a franciák? A republikánus ethosz Franciaországban.[01:08:56]A Turáni Társaság átalakulása, jelentőségének csökkenése Trianon után.[01:12:52]A finnugor rokonság, amely a két háború között hangysúlyosan része a turáni gondolatnak. A finnugor néprokonság a közoktatásban és a közéletben, politikában.[01:14:39]A Magyarországi Turán Szövetség, amelybe a radikálisabb, extremistább turanisták tömörülnek. Az István, a király rockopera turanista előzményei, Szörényi Gyula, a radikális turáni körök tagja.[01:18:54]A turanista hálózatok a II. Világháború után. Emigráció és a hazai turanizmus nemhivatalos újraszerveződése Magyarországon a kommunizmus évei alatt. Kapcsolata a teozófiával és magyarországi buddhizmussal.[01:22:02]A turanizmus ma: Kurultáj és lovasíjászat, a Magyar Turán Alapítvány.[01:23:11]Turanizmus és antiszemitizmus. Cholnoky Jenő tevékenysége.[01:26:43]A turanizmus és a magyar diplomácia. A testvérnépek reakciói. A finnek dilemmája a török („altáji”) rokonsággal. Magyar légió Finnországban az 1939-es finn-szovjet háború során. Magyar geopolitikai illúziók a Kelettel kapcsolatban.[01:33:50]Turanizmus és a Fidesz-kormány keleti nyitás programja 2010 után.[01:34:45]Turisztika és nemzetépítés: a természetjárás, mint hazafias kötelesség és az elveszett területek pótlása. A Kék-túra története.[01:39:10]A Trianon 100 kutatócsoport és munkája, eredményei.[01:41:22]A Youtube-on terjedő konteók, összeesküvés és a történész felvilágosító munkájának esélyei. A józanok igénye a tájékozódásra. A mítoszirtó történészi munka vég nélkülisége.[01:45:30]Szakács Árpád, a Fidesz kultúrharcosának támadása a Magyar Nemzetben. A Romsics Ignác mellett kiálló történészek, akik között ott volt Ablonczy Balázs is. Romsics, az iskolaépítő.[01:48:12]Ablonczy Balázs középiskolai és egyetemi tanulmányai A gyerekkori találkozás a határon túli színházakkal édesapja munkája révén. Az írói véna és a könyveinek írói technikája.[01:51:50]Ablonczy Balázs viszonya a francia kultúrához, a francia nyelvhez. A nehezen jól beszélhető francia.[01:54: 41]Hogyan viszonyulnak a franciák ma Trianonhoz? A francia identitás és az I. világháború kultusza Franciaországban.[01:56:08]Trianon, mint magyar identitás. Lehet-e ebből számunkra egyszer történelem?[02:00:00]Mennyire alakíthatja a fiatalabb generációk szemléletét az új magyar turanizmus? Vagy erősebb az elmúlt évszázadok nyugat-központú modernizációja?[02:04:02]Ablonczy Balázs, mint a Párizsi Magyar Intézet vezetője. Pénztelenség és egyéb viszontagságok.[02:11:46]Franciaország, amelynek sikerült az, ami a magyaroknak nem: nemzetállamot építeni történelmi határai megőrzésével. A magyar lemaradás és az asszimiláció feltételeinek különbségei ehhez képest. Trianon és a magyar nemzetiségi politika.[02:18:53]Mennyire értjük Franciaországot? A laikus köztársaság ideája Franciaországban.[02:21:10]Létezik a turáni átok? A külföldi népekkel összevetve valóban széthúzó nép a magyar?