#025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack

Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét.Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat.E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztori a nyilas nagyapáról, amely történet természetesen az interjúban is szóba kerül (ahogy a Térey-ösztöndíj visszautasítása is).Mert vannak itt mélyebb dolgok. Nagyobb, megoldatlan ügyek. Miközben mindenkinél ott lapul a benzines palack.És körülöttünk ismét egyre több a tűzgyújtó.Beszélgetésünk kiindulópontja így múltbeli esemény: az 1944. októberében lezajlott nyilas hatalomátvétel és az azt követő budapesti történések. De nagyon hamar a legkülönbözőbb területekre kalandozunk: társadalomlélektan, tömegpszichológia, kultúra, irodalom és persze politika. A mai koroké is.Az 1960-ban született Zoltán Gábor író, rendező, dramaturg, szerkesztő az utóbbi években leginkább a korszakot feldolgozó könyveiről, írásairól ismert: bár korábban — más témában — négy könyve is megjelent, a 2016-os Orgia című regényének, majd a 2018-ban Szomszéd címmel kiadott esszéregényének a nyilasterror a központi témája.Rangos elismerései között szerepel a Bródy Sándor-díj, a Látó-nívódíj és a 2016-ban az Orgia című regényéért kapott Déry Tibor-díj.Tehát ebben az epizódban Zoltán Gáborral beszélgetek a terror természetrajzáról, a ragadozók elszabadulásáról, a mai utcákat járó, de közben 1944-ben kalandozó íróról, az életről, meg mindenről.Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhozZoltán Gábor a Wikipedián.Megjelent könyvei:Szomszéd – Orgia előtt és után (2018)Orgia (2016)Fekete bársony (2006)Szőlőt venni (2001)Erények könyve (1999)Vásárlók könyve (1997)Történelemi háttérA beszélgetésben említett hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről.Az 1944-es kiugrási kísérlet és nyilas hatalomátvétel összefoglalója a Wikipédián.Műveikkel említett szerzőkElias Canetti: Tömeg és hatalomKertész Imre: SorstalanságSigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrábanMérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózataAz epizódban említett újságcikkekRab László tanulmánya Mozgó Világban arról, hogy Pokorni Zoltán kerületi polgármester nagyapja, Pokorni József a kerületi nyilas rémtettek egyik kulcsfigurája volt.Vargha János írása az Élet és Irodalomban a Nuszbaum nőverekről, akiket Pokorni József, illetve felesége adott rendőrkézre.A témában említett további szerzőkTheodor Adorno (filozófus)Tadeusz Borowski (író)Jean-Pierre Derriennic (Polgárháborúk című könyve könyve magyarul)Gazdag JózsefW. G. SebaldA XII. kerületi nyilas vérengzések említett helyszínei:Alma utca 2.: zsidó szeretetház, amelynek lakói és személyzete közül 71 embert gyilkoltak meg a nyilasok.Maros utca 16.: a Budai Chevra Kadisa Maros utcai kórházban (ma helyén rendelőintézet működik) lezajlott vérengzés helyszíne. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde a rendelőintézetben, amelyben saját nagyapját emelte ki, mint elkövetőt.Városmajor utca 64–66: Bíró Dániel Gyógyintézet, 160 áldozattal járó nyilas vérengzés helyszíne.Témába vágó, korábbi podcastepizódok#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben#013 Róna Péter – Válasz hosszú vívódás utánTovábbi linkek az epizódhozXII. kerületi helyszínek ez epizódból:A Kútvölgyi út Oktatókórház története.MOM – Magyar Optikai MűvekPasaréti utca 10., Kurt Rettmann villájaPasaréti utca 8. Jávor Pál villájaPostás Alapítványi KórházSzépilona: a kocsiszín története a BKV honlapján. A kocsiszín mellé épített munkáslakásokról érdekes beszámolót nyújt ez a blogbejegyzés. („Beszkártosok”: a BSzKRt a BKV elődje volt. )Szent János KórházA „Turulos emlékmű”, azaz a második világháború XII. kerületi áldozatainak emlékműve, Pokorni József nevének levetetése az emlékműről.VárosmajorAz epizódban említett további nevekAdy Endre (költő)Alföldi Géza (költő)Babits Mihály (költő)Samuel Beckett (drámaíró)Berda József (költő)Boncza Berta, „Csinszka” (költő)Csoóri Sándor (költő)Csurka István (író)Dózsa György (a középkori parasztfelkelés vezére)Erdélyi József (költő)Ferencsik János (karmester)Gunter Demnig (szobrász, a botlatókövek kitalálója)Jávor Pál (színész)Karádi Katalin (színész)Kassák Lajos (költő)Emmanuel Macron (elnök)Márai Sándor (író)Márffy Ödön (festő)Marschall Éva (rádiós szerkesztő, dramaturg)Muráti Lili (színész)Németh László (író)Nyírő József (író)Pokorni Zoltán (politikus)Pokorni József (Pokorni Zoltán nagyapja, nyilas elkövető)Pokorni János (Pokorni Zoltán az állambiztonsági szolgálatok által zsarolással beszervezett édesapja)Radnóti Miklós (költő)Reinitz Béla (zeneszerző, zenekritikus)Rettmann Kurt (budai villája szolgált titkos nyilas főhadiszállásként)Sebő Ferenc (népzenekutató)Soros György (üzletember)Zelk Zoltán (költő)Említett levéltárakÁllambiztonsági Szolgálatok levéltáraBudapest Főváros levéltáraHadtörténelmi levéltárMagyar Nemzeti LevéltárMűsorjegyzetek[0:05:49]Az első hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről. A Pasaréti úti titkos nyilas főhadiszállás, Rettman Kurt villája és a szomszéd: Jávor Pál.[0:08:03]Miért volt közellenség a nyilasok számára Jávor Pál? A zsidó feleség és az új, fiatalabb, németbarát színészgeneráció.[0:14:06]Városmajor, Krisztinaváros, a XII. kerületi nyilasterror helyszíne. A patinás, konszolidált környék másik arca: a 30-as 40-es évek munkás, iparos, napszámos beköltözői. A kerület gyárainak, kórházainak és tömegközlekedésének („beszkártosok”) nyilas szervezetei. A „beszkártosok” nagy aránya a nyilas szervezetben. Ennek okai.[0:18:15]A kórházak, egészségügyi intézmények nagy száma a kerületben, az itt dolgozó „egyszerűbb emberek”, a nyilas szervezettség meghökkentő nagysága ezekben az intézményekben az „orvosoktól az ápolókig”.[0:19:26]Mi hajtotta a kerületben az embereket a nyilas pártba? A létező társadalmi gondok, a nyilas és kommunista mozgalmak hasonló megoldóképlete.[0:21:06]A Dózsa-felkelés, mint a nyilasok által behozott forradalmi „előkép”.[0:24:24]Hogy „találta meg” Zoltán Gábort a téma? Mikor és miért kezdte el írni az Orgiát és a Szomszédot?[0:26:43]A kerületben 1945 januárjában lezajlott nyilas vérengzések helyszínei: Maros utcai kórház, Bíró Dániel Gyógyintézet, Alma utcai idősek otthona.[0:30:31]Zoltán Gábor állásának megszűnése a Magyar Rádiónál, ennek politikai okai.[0:33:24]A témához hasonló motívumok Zoltán Gábor korábbi műveiben: „megúszástörténetek”.[0:35:40]A pillanat, amikor megszületik a nyilas „rend”. Az új rend, mint a kultúra elleni lázadás.[0:40:59]A vadászfalka megszületése – Elias Canetti Tömeg és Hatalom című könyvének mondata, mint az Orgia című regény mottója. A bennünk szunnyadó agresszió és annak felélesztése.[0:44:31]A budapesti nyilasok gyilkosságai, mint sajátos „kitüremkedés” a magyar holokauszt történetében. A „kétkezi” öldöklési módszerek előtérbe kerülése.[0:46:51]Miért orgia lett az első regény címe? A szó által felidézett jelentések.[0:49:27]Miért játszott ennyire központi szerepet a szexuális erőszak a könyvben és a nyilasok kegyetlenkedései során? Bosszúvágy a „nemi nyomor” miatt.[0:52:45]Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában című esszéje.[0:53:55]Elias Canetti: Tömeg és hatalom című könyve. „Törzsi” magyarázatok arra, ami történt.[0:55:01]Mindez nem a fantázia műve: az író kutatásai során kerültek elő ezek a történetek. Az elkövetők valós személyek, valódi nevükön.[0:57:50]A dionüszoszi életérzés és szertartásrend az ókori görögöknél. A társadalmi rendből való kilépés rituáléja, de a visszatérés lehetőségével.[0:59:15]A magyar társadalom szétverése. Az agresszió növekedése nem csak a nyilasok esetében, hanem például a közlekedési eszközökön. A korábbi rend a háború után sem állt vissza.[1:01:35]Az „orgia” folytatódása a szovjet csapatok megérkezésével A két történet hasonlósága és párhuzamos feldolgozása.[1:05:00]A vadászfalka megszületése: ragadozók és prédaállatok. Erőszakos fegyveres csoportok ragadozó jellege, életmódja.[1:07:46]A név szerint szerepelő elkövetők és esetleg még életben lévő rokonaik, utódaik a kerületben. Ennek pontosságot kikényszerítő ereje.[1:09:22]Milyen forrásolkból dolgozott Zoltán Gábor? A kutatás helyei, módszerei, a XII. kerületi nyilasok „megtalálásának” lehetőségei.[1:13:24]A kerületi nyilasok „profiljának” felépítése az adatok alapján, ezres nagyságrendben.[1:15:02]A nyilasok indítékainak, tetteik mozgatórugójának megértése. Az író, kutató törekvése erre. A pszichológia, mint erre megfelelő eszköz. Adorno fontossága a téma szempontjából. A fasiszta ember személyiségstruktúrája. Ennek érvényessége a nyilasok esetében.[1:20:13]Hogyan kezdett működni a nyilas párt által kínált világmagyarázat hívei esetében a zsidótörtvények után?[1:21:14]A törlesztés, mint fontos elem ebben a világképben. E hatás megértésének szükségessége. A szembesülés nehézsége. (Ha mindez megtörténhetett, hogyan élhetünk tovább?)[1:23:09]A turulos emlékmű a XII. kerületben, a körülötte zajló élesedő vita.[1:29:20]Pokorni József nevének levétele az emlékműről. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde. Mit gondol erről Zoltán Gábor? Pokorni József neve az Orgiában. A nyilas szellemiség jelenléte a mai XII. kerületben, ennek történelmi okai, az itt élő leszármazottak.[1:33:57]A turulos emlékmű felállításának rövid története, Pokorni Zoltán polgármester korábbi kiállása mellette. Az „elkövetők szimbólumai”.[1:36:00]Pokorni Zoltán beszéd alatti elérzékenyülése, gesztusa, mint jó irányba tett lépés. A szimbólumok ügyében tett korábbi nyilatkozata miatti elszámolnivalója.[1:37:57]Felelősek-e a leszármazottak felmenőik vétkeiért? Ha igen, miféle„felelősség” ez, ami a szembenézést, bocsánatkérést szükségessé teszi?[1:40:39]Egy korábbi történet Pokorni Józsefről. A családtörténet lehetséges összefüggései azzal, miképpen gondolkozott korábban az emlékműről Pokorni Zoltán.[1:42:58]Szép versek 1944 – Zoltán Gábor készülő könyve és a „tűzgyújtó” értelmiségiek. Alföldi Géza verse és a nagy „mi”: a többesszám első személy használata az erőszakos forradalmi nézeteket vallók világában.[1:49:22]Együtt vagyunk-e ebben az időben? Nem csak magyar probléma: közösséget éreznek-e a nagyvárosi emberek saját országuk lakóival? Vagy inkább más, akár külföldi nagyvárosok lakóival értik meg egymást jobban?[1:52:23]Párhuzamok, interferenciák a mai magyar valóssággal: amikor ma visszaköszönnek a régi szövegek.[1:54:20]Mi köze ennek az egész témának egy „budai, keresztény úrigyereknek”? Hogyan alakult a magát függetlennek elképzelő Zoltán Gábor irodalmi ízlése? Ellentétben van-e egymással a „kozmopolita” beállítódás és a „népi” kultúra? Ennek mesterségesen kialakított ellentéte.[2:01:16]A Térey-ösztöndíj visszautasítása, Zoltán Gábor indoka erre.[2:04:29]Az író a senki földjén: az alkotásban való szerepe ennek a kívülállásnak. A két könyv megírásának magányossága.[2:08:50]Kertész Imre Sorstalansága, mint szemlélet, amihez Zoltán Gábor vissza tudott nyúlni. Az üdvtörténet hiánya, az illúziótlanság.[2:12:05]Nem kilátástalan-e Zoltán Gábor küzdelme olyasmi ellen, ami az emberi természet része? Gyakorolhat-e pozitív hatást munkája közállapotainkra? Az emberek közti megértésre való hajlam erősítésének lehetősége.[2:15:11]Az egyre látványosabb különbségek és elhatároltságok Magyarországon. Mi tartja össze ezt a szétválasztott társadalmat? Súlyos problémák, amelyekkel foglalkozni kellene. A polgárháborús politikai logika, mint ami ezt megakadályozza.[2:19:56]Egy régi fa története, amit gyerekkorában lerajzolt Zoltán Gábor. „Üzenete” az író számára. A téma, amely még mindig fogva tartja a szerzőt.